Az adatbányászat és üzleti intelligencia számos területen hódít. A gyakorlati alkalmazások között elsőként a biztonságtechnikai – különösen a Nagy Testvér típusú – megoldások, valamint a banki, biztosítási üzleti “biztonságtechnikai”, kockázatkezelési területeit szokás emlegetni. A soron következő 2012-es Londoni Olimpia – szokásokhoz híven – egyúttal csúcstechnológiai és benne adatbányászati olimpia is lesz – ebben az U1 Research is részt kíván venni. A felkészülési szakaszban a versenyzők és a csapatok optimalizálására, az ideális edzéstervek kiépítésére már rendelkezésre állnak nagyon jó megoldások, ezeket főleg a nagy teljesítmények elérése szempontjából fontos sportokban alkalmazzák (pl. labdarúgás, atlétika, úszás). A fogadóirodák és sok esetben a fogadók maguk is már az esélylatolgatások mellett készülnek, illetve az előbbiek már csalásdetekciós algoritmusokkal tesztelnek a fogadási csalások kiszűrésére.
A médiatechnológia világából első felütések már három éve megjelentek, előbb az Ultra HD (3840×2160 felbontás, 20.4-es hangrendszer – mindent a négyszerezés jegyében) jelent meg a hírek között, majd a Premier League és BL mérkőzések után, várhatóan 3D-ben lesznek foghatóak a közvetítések. A minap pedig az AP hírügynökség jelentette meg, hogy a londoni rendőrség a Scotland Yard együttműködésével az Olimpia jegyében az arcfelismerési technikát is alkalmazni fogja a gyanús, nem kívánatos személyek kiszűrésére. Kicsit utánanéztünk, hogy hol tart ma ez a technológia, és mi az, amit az angol rendőrség jelenleg használni képes.
A legújabb arcfelismerő szoftvert Londonban a MIB adta át – no, nem a feketében öltözött fiúk, hanem Met Intelligence Bureau (Londoni Városi Rendőrség Bűnügyi Kutató Intézete). Egy vizsgálati területre való kiszálláskor a városi térfigyelő kamerákból, a helyszínelők fényképei, valamint a lakosságtól, vagy a járőrtől beérkezett – pl. mobiltelefonnal rögzített -, hasonlóan jó minőségű felvételek alapján lehetőség van a korábbi cselekményeik alapján gyanúsítható személyek azonosítására. Értelemszerűen, a rendőrségi adatbázisban levő személyeket nem azonosít. Két dolgot fontos hangsúlyozni: a felismerő rendszer elsődleges célja a gyanúsítható személyek azonosítása, másodszor pedig jó minőségű felvételekről beszélünk, mert az elérhető anyagok alapján kifejezetten úgy tűnik, hogy minőségromlás esetében a találati pontosság drámaian csökken. Ez utóbbi azért érdekes, mert a leírás szerint az elérhető fényképek alapján a szoftver automatikusan keresést indít a főbb fényképtartalom-megosztó portálokon – zseniálisan alkalmazva az internetet mint infrastruktúrát -, így tárva fel, hogy kihez vagy kikhez köthető egy bizonyos személy. Egyelőre túl nagy (és zajos) a találati halmaz.
A szoftver, úgy tűnik, a jelenleg leginkább elfogadott felismerési eljárásokat, az ún. Haar-wavelet jellemzők alapján vett felismerést támogatja. Ennek a lényege, hogy a szemtávolság, az orr-szem, orr-száj, szem-száj távolságokat figyelik, ezek alapján viszonylag nagy pontossággal megkülönböztethetőek személyek. Ezeket a megoldásokat alkalmazza a Facebook, a Google Picasa, vagy éppen a Flickr is. A rendőrségi lap, a The Job leírás szerint, a megoldás úgy működik, hogy a kapott képet egy megfelelő email címre küldve a szoftver automatikusan feldolgozza a képet, és a kinyert jellemzők alapján a súlyos bűncselekményeket elkövetők között megfelelő egyezést keres. Ha talál, akkor azt visszaküldi a feladónak.
Mire alkalmas még a technológia?! Nagy a titkolózás – érthető okokból. Az AP-nek nyilatkozó rendőrtiszt szerint a begyűjtött felvételeket járás és tetoválás alapú azonosításra is használják. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy ez viszont már nem a szoftver feladata. Természetesen, a technológiát arra sem lehet használni, hogy megtaláljuk, hogy hol a tettes. A cikk által idézett rendőrtiszt is megerősíti: azért a legjobb (és legolcsóbb) módszer – akár felismerésre, akár megtalálásra – még mindig a hagyományos módon közszemlére tett fotók alapján a lakosság (vagy szemtanúk) segítségét kérni.